Nagyon sokan vannak, akik felesleges lehúzásként tekintenek a biztosításokra, és sokkal nagyobb hasznát veszik annak a pénznek megélhetésük biztosítása céljából, mintsem hogy havi több ezer, akár több tízezer forintot fizetnének biztosítási díj formájában. Be kell vallanunk, hogy lehet ebben igazság, de azért nem teljesen. Cikkünkben tiszta vizet öntünk a pohárba, és mint a biztosítási szektor szereplői véleményt formálunk arról, hogy megéri biztosítást kötni, és ha igen akkor mikor, hol, és hogyan!
Az egyéni kockázatvállaláson van a hangsúly
A biztosítás egy önkéntes alapon köthető szolgáltatás. Ez alól egyetlen kivétel a kötelező biztosítás, melyet a nevéből adódóan is, minden gépjármű tulajdonosnak meg kell kötnie. Erre jogszabály is kötelezi a gépjárművel rendelkezőket. Ezen kívül azonban minden más biztosítás esetén saját magunk dönthetünk arról, hogy szeretnénk-e igénybe venni az általa biztosított szolgáltatásokat. A biztosítási védelemért cserébe biztosítási díjat kell megfizetnünk. Figyelembe véve, hogy megannyi biztosítás létezik, ha ezek minden formáját igénybe vennénk, akkor tényleg havi tízezer forintot kellene fizetnünk a biztosítók számára. Önkéntes alapon pedig minden bizonnyal nagyon kevesen vannak azok, akik ekkora összegű pénzt áldoznának havi szinten egy biztosításért cserébe.
A biztosítás tulajdonképpen a jövőben bekövetkező kedvezőtlen események ellen nyújtanak védelmet. Az, hogy mi a kedvezőtlen esemény az minden biztosítás esetén más és mást jelent. Habár viszonylag egyértelmű, hogy egy biztosítási forma esetén mi minősül kedvezőtlen eseménynek, mégis számos fajtája és fokozata van ezeknek. A biztosítások esetében éppen ez a kulcs, hiszen nekünk van lehetőségünk megszabni, hogy mekkora szintű biztosítási védelmet szeretnénk. Mire terjedjen ki, mit foglaljon magába. Amennyiben nagymértékben szeretnénk megóvni vagyontárgyainkat (casco, lakásbiztosítás), saját egészségünket (életbiztosítás, utasbiztosítás, egészségbiztosítás, balesetbiztosítás) vagy jövedelmi helyzetünket (nyugdíjbiztosítás, hitelfedezeti biztosítás), akkor tulajdonképpen a saját kockázatvállalási hajlandóságunk határozza meg, hogy kötünk-e egyáltalán biztosítást, és ha igen, akkor milyen szintű biztosítási csomagot állítunk össze.
Ha baj van, akkor ritkán számíthatunk másokra
Abban az esetben, ha valamilyen káresemény következik be, és ez ellen biztosítva voltunk, akkor a biztosító a biztosítási szerződésben foglaltaknak megfelelően kártérítést fizet számunkra. Amennyiben pedig nincsen érvényes biztosításunk, akkor bizony önerőből kell fedeznünk a károk költségeit. Az állam és az önkormányzat segítségére szinte egyáltalán nem vagy csak minimális mértékben számíthatunk. Egy nagyobb közösséget érintő káresemény esetén (például földrengés, jégeső okozta károk vagy a vörösiszap katasztrófa) a társadalmi összefogás ereje rendkívüli mértéket ölthet és minden károsult bizonyos mértékű kárpótlásra számíthat függetlenül attól, hogy rendelkezett-e biztosítással vagy sem. Ez azonban kizárólag csak a nagy társadalmi hatással rendelkező eseményeknél van jelen, az egyedi vagy minimális személyt érintő esetekben nem számíthatunk a segélyszervezetek támogatására. Ezt mindenképpen figyelembe kell vennünk, amikor egy biztosítás megkötésén gondolkozunk.
Mikor éri meg egyáltalán biztosítást kötnünk?
Erre a kérdésre egy olyan választ tudunk adni, ami sajnos a legtöbb biztosítással rendelkező személyre nem igaz. Egy nagyon komplex kérdéskört érintő tudással kell rendelkeznünk az optimális döntés meghozatalához. Ha egy biztosítás megkötését mérlegeljük, akkor az egyéni kockázatvállalási hajlandóságunk, kockázati preferenciánk mellett kell fontolóra vennünk a lehetséges káresemények bekövetkezési valószínűségét és az okozott kár mértéket az egyedi tényezők figyelembe vétele mellett, összevetni mindezt a biztosítási díj mértékével és a biztosítási csomag értékajánlatával és szerződéses feltételeivel, illetve meghatározni azt hogyan tudunk helytállni akkor, ha a káresemény bekövetkezett, de nem vagyunk ez ellen biztosítva.
Abban az esetben, ha ezt végiggondoljuk, akkor egy nagyon komplex kép áll össze bennünk, amely olyannyira támaszkodik az egyéni jellemzőkre, hogy senki más nem tudja helyettünk ezt a döntést maximális mértékben meghozni. Sajnos azonban a legtöbben olyan biztosítási védelemmel rendelkeznek, mely vagy nem tükrözi az egyéni sajátosságokat vagy időközben nem törődnek a biztosítási védelem aktualizálásával. Olyan eset is elég gyakori hazánkban, hogy egy ügyintéző beszélte rá minket valamilyen biztosításra. Érdemes legalább 2 évente felülvizsgálni éppen emiatt szerződéseinket. Amennyiben ez előzőekben foglalt elvek mentén végiggondoljuk egy biztosítás megkötését, akkor választ fogunk kapni a kérdésünkre, hogy megéri biztosítást kötni, vagy sem. Ehhez azonban kellő alapossággal kell végiggondolnunk a kérdést, és időt szánni rá. Végeredményben pedig majd nyugodt lelkiismerettel dönthetünk azt illetően, hogy kössünk-e biztosítást vagy sem.