A NATO-tagság 1999 óta meghatározó része Magyarország biztonságpolitikájának. Időről időre azonban felmerül a vita: mi történne, ha Magyarország NATO kilépés mellett döntene? Vajon erősítené az ország önállóságát, vagy inkább kockázatokat hordozna magában? Nézzük meg a kérdést több szemszögből.
Hogyan lett Magyarország NATO-tag?
Magyarország 1999. március 12-én csatlakozott a NATO-hoz, Lengyelországgal és Csehországgal együtt. Ez a lépés akkor egyértelmű politikai üzenet volt: az ország biztonságát a nyugati szövetségben látja, nem pedig önállóan.
Azóta Magyarország részt vesz:
Lehetőség lenne-e a kilépés?
Egyesek szerint a NATO-tagság megköti az ország kezét, és a kilépés nagyobb önállóságot adna. A fő érvek:
Milyen kockázatokat hordozna a kilépés?
Magyarország NATO kilépés gondolata elsőre csábító lehet bizonyos politikai nézőpontból, de komoly veszélyekkel járna:
Kilépési lehetőség jogilag
Az Észak Atlanti Szerződés Szervezete alapító szerződésének 13. cikke szerint bármely NATO tagállam kiléphet, ha ezt hivatalosan bejelenti az Egyesült Államoknak. A kilépés egy évvel a bejelentés után lép életbe. Tehát jogilag egyszerű a folyamat, politikailag és gazdaságilag viszont óriási hullámokat keltene.
Mit gondolnak erről a szakértők?
A legtöbb biztonságpolitikai elemző szerint a kilépés gyengítené Magyarország biztonságát. Bár önállóságot adna, valójában kiszolgáltatottabbá tenné az országot a nemzetközi konfliktusokkal szemben.
Végszó
Magyarország NATO kilépés kérdése inkább politikai vita tárgya, mint reális forgatókönyv. Bár jogilag lehetséges, a kilépés rengeteg biztonsági, gazdasági és diplomáciai kockázatot jelentene. A NATO-tagság ugyan kötelezettségekkel jár, de Magyarország biztonsága és nemzetközi megítélése szempontjából ma is az egyik legfontosabb biztosíték.
Kapcsolódó cikkeink:
– NATO ABC – a fonetikus ábécé története és használata
– Svédország NATO csatlakozás – történelmi döntés és következmények