A második világháború után Európa gazdasága romokban hevert: gyárak pusztultak el, az infrastruktúra tönkrement, és az emberek milliói éltek nyomorban. Ebben a nehéz időszakban született meg az egyik legfontosabb nemzetközi gazdasági program, amely a kontinens újjáépítésének alapja lett. Ez volt a Marshall segély, amelyet hivatalosan az Európai Újjáépítési Programnak (European Recovery Program, ERP) neveztek.
Mi a Marshall segély fogalma?
A Marshall-segély fogalma alatt az Egyesült Államok által 1948 és 1952 között nyújtott gazdasági támogatást értjük, amelyet Nyugat-Európa újjáépítésére hoztak létre a második világháború után.
A program célja az volt, hogy:
Nevét George C. Marshall amerikai külügyminiszterről kapta, aki 1947-ben, a Harvard Egyetemen tartott beszédében ismertette a terv alapelveit.
A program lényege és működése
A Marshall-segély keretében az USA több mint 13 milliárd dollár (mai értéken több mint 150 milliárd dollár) értékű támogatást és kölcsönt biztosított a részt vevő országoknak.
A pénz elsősorban:
A támogatás feltétele volt, hogy az európai országok együttműködjenek és közösen tervezzék meg az újjáépítést. Ennek eredményeként jött létre az Európai Gazdasági Együttműködési Szervezet (OEEC), amely a mai OECD elődje lett.
A Marshall segély hatásai
A program hatása rendkívül pozitív volt, és hosszú távon is meghatározta Európa fejlődését.
A legfontosabb eredmények:
A Szovjetunió és a keleti blokk országai nem vettek részt a programban, mivel Moszkva elutasította a nyugati segítséget. Ez is hozzájárult Európa kettészakadásához, és a hidegháború kezdetéhez.
Végszó
A Marshall segély fogalma tehát nem csupán gazdasági támogatást jelentett, hanem politikai és társadalmi fordulópontot is. Az Egyesült Államok ezzel a programmal nemcsak Európa újjáépítését segítette elő, hanem megalapozta a nyugati világ gazdasági együttműködését és stabilitását is.