A kereslet kínálat lényege

A kereslet azt mutatja meg, hogy a fogyasztók mennyit hajlandók és képesek megvásárolni egy adott termékből bizonyos áron.
Ezzel szemben a kínálat azt fejezi ki, hogy a termelők vagy eladók mennyit szeretnének és tudnak eladni az adott ár mellett.

Másképp fogalmazva:

E két erő folyamatos kölcsönhatásban van egymással – és ennek eredményeként alakul ki a piaci ár.

Hogyan működik a kereslet kínálat kapcsolata?

A kapcsolatot legegyszerűbben egy grafikonon lehet bemutatni, ahol a két görbe metszéspontja az úgynevezett piaci egyensúly:

Ha az ár túl magas, kevesebben vásárolnak, mint amennyit a termelők kínálnak – túlkínálat jön létre.
Ha viszont az ár túl alacsony, a vásárlók többet akarnak, mint amennyit a piac kínál – ez hiányt eredményez.

Mi befolyásolja a keresletet és a kínálatot?

A keresletet többek között az alábbi tényezők alakítják:

A kínálatot pedig az határozza meg, hogy:

E tényezők folyamatosan változnak, ezért a piac sosem statikus – a kereslet és kínálat állandóan új egyensúlyt keres.

A kereslet kínálat törvénye a gyakorlatban

A mindennapi életben rengeteg példát láthatunk erre a működésre:

Ez a dinamika tartja mozgásban a piacot, és biztosítja, hogy a gazdaság alkalmazkodni tudjon a fogyasztók igényeihez.

Összegzés

A kereslet kínálat rendszere a piac legfontosabb önszabályozó mechanizmusa. A kettő közötti egyensúly biztosítja, hogy az árak tükrözzék a valós értéket, és a gazdasági erőforrások hatékonyan oszoljanak el.
Ha megértjük, hogyan hat egymásra a kereslet és a kínálat, sokkal tisztábban láthatjuk, miért változnak az árak, és hogyan reagál a piac a világ eseményeire.

Kapcsolódó cikkeink:
– A piacgazdaság fogalma

A Kereslet kínálat – a piac láthatatlan keze, ami mindent mozgat bejegyzés először penzugyekokosan.hu-én jelent meg.

Mi a piacgazdaság lényege?

A piacgazdaság olyan gazdasági rendszer, amelyben a termelést, az árakat és a fogyasztást főként a kereslet és kínálat szabályozza, nem pedig az állam. Ez azt jelenti, hogy a piacon működő vállalkozások önállóan döntenek arról, mit és mennyiért gyártanak, miközben a vásárlók szabadon választhatnak a termékek és szolgáltatások között.

A gazdaság motorja tehát a verseny, amely ösztönzi a vállalkozásokat az innovációra, a hatékonyságra és a minőség javítására. A siker kulcsa az, hogy ki tudja a legjobban kielégíteni a fogyasztók igényeit.

Hogyan működik a piacgazdaság a gyakorlatban?

A rendszer alapja néhány fontos elem:

Ezek az elemek együtt hozzák létre azt a dinamikus, önszabályozó rendszert, amelyet piacgazdaságnak nevezünk.

A piacgazdaság előnyei és kihívásai

Előnyök:

Hátrányok:

Ezek miatt sok országban a piacgazdaság mellett az állam is szerepet vállal a szabályozásban – például adópolitikával, támogatásokkal vagy szociális intézkedésekkel. Ezt a rendszert vegyes gazdaságnak nevezzük.

Összegzés

A piacgazdaság fogalma tehát nemcsak egy tankönyvi definíció, hanem a modern társadalmak egyik alapköve. Egy olyan rendszer, ahol a szabadság, a verseny és a felelősség kéz a kézben jár. Bár nem tökéletes, mégis ez a modell tette lehetővé a gyors technológiai fejlődést, a vállalkozói kultúra erősödését és az életszínvonal emelkedését.

Kapcsolódó fogalmak:
– Gazdálkodó szervezet fogalma
– Gazdaság fogalma
– Részványtársaság fogalma

A A piacgazdaság fogalma – a modern gazdaság motorja, amit mindenkinek érdemes megérteni bejegyzés először penzugyekokosan.hu-én jelent meg.

Mi a mikrovállalkozás fogalma?

A mikrovállalkozás fogalma az Európai Unió és a magyar jogszabályok szerint is egységesen meghatározott.
Mikrovállalkozásnak az a gazdasági társaság vagy egyéni vállalkozó minősül, amely az alábbi három feltételből kettőt teljesít:

Ezek alapján tehát a mikrovállalkozás a kis- és középvállalkozások (KKV) rendszerén belül a legkisebb kategória.

A mikrovállalkozások jellemzői

A mikrovállalkozások méretükből adódóan speciális működési sajátosságokkal rendelkeznek.
A legfontosabb jellemzőik:

A mikrovállalkozások szerepe a gazdaságban

Bár méretük kicsi, a mikrovállalkozások óriási gazdasági és társadalmi szerepet töltenek be.
Jelentőségük abban rejlik, hogy:

Magyarországon a vállalkozások több mint 90%-a mikrovállalkozás, amelyek a foglalkoztatottak közel felét adják.

Mikrovállalkozás példák

Néhány tipikus mikrovállalkozás-típus:

Ezek mind olyan cégek, amelyek kis létszámmal, de nagy elhivatottsággal működnek.

Mikrovállalkozás vs. kisvállalkozás

Mikrovállalkozások kihívásai

Bár számos előnyük van, a mikrovállalkozások gyakran nehézségekkel is szembesülnek:

Ezek leküzdéséhez egyre több állami és uniós támogatás segíti a mikrovállalkozásokat, például pályázatok és kedvezményes hitelek formájában.

Összefoglalás

A mikrovállalkozás fogalma tehát olyan kis gazdasági egységet jelöl, amely legfeljebb 10 főt foglalkoztat, alacsony árbevétellel működik, de nagy rugalmassággal és elhivatottsággal reagál a piaci igényekre.
Ezek a vállalkozások adják a gazdaság gerincét: a helyi közösségek motorjai, az innováció és a vállalkozói kedv forrásai.

A Mikrovállalkozás fogalma – a kisvállalkozások legkisebb, de legfontosabb szereplői bejegyzés először penzugyekokosan.hu-én jelent meg.

Mi a manufaktúra fogalma?

A manufaktúra fogalma alatt olyan termelési formát értünk, amelyben a munkafolyamatokat kézi munka végzi, de már munkamegosztás és szervezettség jellemzi.
Másképpen: a manufaktúra a kézműipar és a gyáripar közötti átmeneti forma, ahol a dolgozók egy helyen, de még nem gépesített módon, hanem kézzel állítják elő a termékeket.

A termelés központja a manufaktúra-üzem, ahol több tucat, sőt akár több száz munkás dolgozik egy vállalkozó irányítása alatt.

A manufaktúra kialakulása

A manufaktúrák a 16. században kezdtek kialakulni Nyugat-Európában, főként Angliában, Hollandiában és Franciaországban.
Megjelenésüket a következő tényezők segítették elő:

A vállalkozók felismerték, hogy a kézműves termelés szétaprózott formája már nem hatékony, ezért egy helyre gyűjtötték a munkásokat, és szigorúan megszervezték a munkafolyamatokat.

A manufaktúra működése

A manufaktúrában a termelés munkamegosztáson alapult:

A termelés még nem volt gépesített – az eszközök kézi működtetésűek maradtak, viszont a munkaszervezet már iparszerű volt.

A manufaktúra és a gyár közötti különbség

A manufaktúrák szerepe a gazdaságtörténetben

A manufaktúrák megjelenése forradalmi változásokat indított el:

Ezzel együtt a manufaktúrák hozzájárultak a városiasodás folyamatához is, hiszen egyre több munkás költözött a termelési központok közelébe.

Összefoglalás

A manufaktúra fogalma tehát olyan termelési rendszert jelöl, amelyben a kézi munka már munkamegosztáson alapul, de még nem gépesített.
A manufaktúrák az ipari forradalom előfutárai voltak: megteremtették a szervezett munkafolyamatot, a bérmunkát és a modern termelési logikát, amelyek nélkül a gépi nagyipar sem jöhetett volna létre.

A Manufaktúra fogalma – az ipari forradalom előfutára bejegyzés először penzugyekokosan.hu-én jelent meg.

Mi a közvetített szolgáltatás fogalma?

A közvetített szolgáltatás fogalma alatt olyan szolgáltatást értünk, amelyet a vállalkozás nem saját nevében és nem saját teljesítésként nyújt, hanem egy másik szolgáltató és a megrendelő között közvetít.
A szolgáltatást tehát valójában egy harmadik fél végzi el, a vállalkozás pedig csak továbbítja vagy közvetíti azt az ügyfél felé.

Másképpen: a közvetítő cég nem maga végzi el a tevékenységet, hanem továbbadja a megrendelő és a tényleges szolgáltató között.

Közvetített szolgáltatás egyszerű példával

Tegyük fel, hogy egy marketingügynökség megrendel a megbízója számára egy hirdetést a Google-nél.

Ebben az esetben a hirdetés közvetített szolgáltatás, mert az ügynökség nem maga nyújtja, csak a közvetítő szerepét tölti be.

A közvetített szolgáltatás feltételei

Egy szolgáltatás akkor számít közvetítettnek, ha az alábbi feltételek együttesen teljesülnek:

Ha bármelyik feltétel hiányzik, a szolgáltatás nem minősül közvetítettnek.

Hogyan kell elszámolni a közvetített szolgáltatásokat?

A közvetített szolgáltatások nem növelik a vállalkozás saját teljesítményét, ezért külön kell kimutatni a könyvelésben és az eredménykimutatásban.

A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy:

A pontos könyvelési szabályokat a számviteli törvény és az adóhatósági iránymutatások határozzák meg.

Gyakori példák közvetített szolgáltatásokra

Ezek mind olyan helyzetek, amikor a vállalkozás nem maga végzi el a szolgáltatást, de az ügyféllel való kapcsolat miatt továbbítja annak díját.

Közvetített és alvállalkozói szolgáltatás közti különbség

Sokan összekeverik a két fogalmat, pedig lényeges különbség van köztük:

Végszó

A közvetített szolgáltatás fogalma tehát olyan gazdasági tevékenységet takar, amikor a vállalkozás nem maga végzi a szolgáltatást, hanem egy másik fél és a megrendelő között közvetít.
Ez fontos számviteli és adózási kategória, hiszen hatással van az árbevételre, az ÁFA-kezelésre és a pénzügyi kimutatásokra is.

A közvetített szolgáltatás átláthatóságot biztosít, és megmutatja, hogy a cég milyen szerepet tölt be az üzleti láncban – valódi szolgáltatóként vagy összekötőként.

Kapcsolódó cikkeink:
– A számla közvetített szolgáltatást tartalmaz – Mit jelent pontosan?

A Közvetített szolgáltatás fogalma – amikor a vállalkozás csak összekötő szerepet játszik bejegyzés először penzugyekokosan.hu-én jelent meg.

Mi a tárgyi eszközök fogalma?

A tárgyi eszközök fogalma alatt olyan vagyonelemeket értünk, amelyek:

Egyszerűbben fogalmazva: a tárgyi eszközök azok a hosszú távra beszerzett dolgok, amelyek nélkül a cég nem tudna hatékonyan működni. Ilyenek például az irodai bútorok, gépek, járművek, ingatlanok vagy számítógépek.

A tárgyi eszközök típusai

A számviteli gyakorlat három fő csoportba sorolja a tárgyi eszközöket:

1. Ingatlanok és kapcsolódó vagyoni értékű jogok

Ide tartoznak:

2. Műszaki berendezések, gépek és járművek

Ezek a termeléshez, szolgáltatáshoz, illetve a logisztikához szükséges eszközök:

3. Egyéb berendezések, felszerelések, járművek

Ebbe a kategóriába azok az eszközök kerülnek, amelyek nem közvetlenül a termelést szolgálják, de a vállalat működéséhez szükségesek:

A tárgyi eszközök szerepe a vállalkozásban

A tárgyi eszközök nemcsak egyszerű használati tárgyak, hanem a cég működésének alapjai.
Fontos szerepük van:

Ezen túlmenően a tárgyi eszközök értéke a vállalat mérlegében is megjelenik, így közvetlen hatással van a vállalat vagyonára és pénzügyi helyzetére.

Értékcsökkenés és nyilvántartás

A tárgyi eszközök idővel elhasználódnak, így könyv szerinti értékük csökken. Ezt a folyamatot nevezzük értékcsökkenésnek vagy amortizációnak.
A vállalkozásoknak kötelességük ezeket az eszközöket nyilvántartani, és évente elszámolni az amortizációt, amely adózási és pénzügyi szempontból is fontos tétel.

Konklúzió

A tárgyi eszközök fogalma tehát jóval túlmutat a puszta tárgyi javakon – a vállalkozás stabilitásának és hatékonyságának záloga.
Ezek az eszközök biztosítják, hogy a cég hosszú távon is versenyképes maradjon, miközben hozzájárulnak a működés folyamatosságához és a bevételek termeléséhez.

A Tárgyi eszközök fogalma – minden, amit a vállalkozások alapvető vagyonáról tudni érdemes bejegyzés először penzugyekokosan.hu-én jelent meg.

A tőke fogalma közgazdasági értelemben

A közgazdaságtanban a tőke olyan ember által létrehozott erőforrás, amelyet újabb termelési folyamatokban használnak fel.
A tőke tehát nem fogy el a használat során, hanem hosszabb távon értéket termel.

Egyszerűen fogalmazva:
a tőke minden olyan eszköz, amelyet azért alkalmazunk, hogy jövedelmet vagy nyereséget termeljünk.

A tőke főbb típusai

A tőke több formában jelenhet meg, attól függően, hogy milyen célra és hogyan használják fel:

1. Pénztőke

2. Termelő tőke (fizikai tőke)

3. Emberi tőke

4. Szellemi tőke

5. Társadalmi tőke

A tőke szerepe a gazdaságban

A tőke a gazdasági növekedés egyik alapvető tényezője, a munka és a természeti erőforrások mellett.
Nélküle nem lehetne beruházni, fejleszteni vagy innoválni.

A tőke szerepe:

A tőke körforgása

A gazdaságban a tőke folyamatosan körforgásban van:

Ez a körforgás biztosítja a fenntartható gazdasági növekedést.

Tőke a vállalkozásokban

Egy vállalkozás számára a tőke a működés alapfeltétele.
A cégalapításkor a tulajdonosok tőkét bocsátanak rendelkezésre, amely lehet:

A vállalkozás pénzügyi stabilitása attól függ, milyen arányban használ saját és idegen tőkét.

A tőke és a profit kapcsolata

A tőke legfontosabb célja a profittermelés.
A befektetett tőke megtérülése (ROI – Return on Investment) mutatja meg, mennyire hatékony a gazdasági tevékenység.

Minél gyorsabban és nagyobb mértékben térül meg a tőke, annál sikeresebb a vállalkozás.

Tőke a modern gazdaságban

A XXI. században a tőke fogalma átalakult: már nemcsak a pénzről vagy tárgyi eszközökről szól, hanem a digitális és tudásalapú értékekről is.
A mai gazdaságban a legfontosabb tőkefajták:

Ezek határozzák meg egy ország vagy vállalat hosszú távú versenyképességét.

Összegzés

A tőke fogalma jóval több, mint pénz: a gazdasági növekedés és a vállalkozások működésének kulcsa.
Lehet pénzügyi, termelő, emberi vagy szellemi jellegű, de a közös bennük, hogy értéket teremtenek és jövedelmet hoznak létre.
A tőke megfelelő felhasználása és forgatása a sikeres gazdasági fejlődés alapja minden szinten – az egyéni vállalkozásoktól az állami gazdaságpolitikáig.

A Tőke fogalma – a gazdaság motorja, ami nélkül nincs fejlődés bejegyzés először penzugyekokosan.hu-én jelent meg.

A vállalkozás fogalma jogi értelemben

A magyar Polgári Törvénykönyv (Ptk.) szerint vállalkozásnak minősül minden olyan szervezet vagy személy, aki üzletszerű gazdasági tevékenységet folytat, azaz:

Ez lehet egyéni vállalkozó, gazdasági társaság (pl. Kft, Bt, Rt), szövetkezet, de akár egyéni cég is.

A vállalkozás legfontosabb jellemzői

A vállalkozás fogalma több alapvető elemet foglal magában:

1. Önállóság

A vállalkozó saját döntései alapján irányítja tevékenységét, nem alárendelt viszonyban dolgozik.

2. Kockázatvállalás

Minden vállalkozás kockázattal jár – a bevételek nem garantáltak, a veszteség lehetősége mindig fennáll.

3. Profitorientáltság

A cél a nyereség elérése, amelyből a vállalkozó megél és fejleszti tevékenységét.

4. Üzletszerűség

A tevékenység rendszeres, folyamatos és ismétlődő, nem egyszeri alkalomra irányul.

5. Erőforrások használata

A vállalkozás működéséhez munkaerő, tőke, eszközök és tudás szükséges.

Vállalkozás típusok Magyarországon

A vállalkozás fogalma alatt többféle szervezeti forma értendő. Ezek különböznek jogi státuszukban, adózásukban és felelősségükben.

1. Egyéni vállalkozás

2. Egyéni cég

3. Társas vállalkozások

4. Szövetkezet

A vállalkozás céljai és funkciói

A vállalkozások működésének alapvető célja a nyereség elérése, de emellett számos gazdasági és társadalmi funkciót is betöltenek:

A sikeres vállalkozás tehát nemcsak a tulajdonosnak, hanem az egész gazdaságnak értéket teremt.

A vállalkozás működésének feltételei

Egy vállalkozás elindításához és fenntartásához az alábbi alapfeltételek szükségesek:

A vállalkozás jogi és gazdasági környezete

A vállalkozások tevékenységét számos jogszabály befolyásolja, például:

Ezek biztosítják, hogy a vállalkozások jogszerűen, átláthatóan és tisztességesen működjenek.

Vállalkozás vs. vállalat

A két fogalom gyakran keveredik, de van köztük különbség:

Végszó

A vállalkozás fogalma tehát minden olyan gazdasági tevékenységet magában foglal, amely önálló, nyereségorientált és kockázatvállalással jár.
A vállalkozások motorjai a gazdaságnak: munkahelyet teremtenek, adót fizetnek, fejlesztéseket hajtanak végre, és innovációval járulnak hozzá a társadalom fejlődéséhez.
Legyen szó egyéni vállalkozóról vagy több milliárdos részvénytársaságról, mind ugyanazon elv mentén működnek – értéket teremtenek a piacon.

A A vállalkozás fogalma – mit jelent és hogyan működik a gyakorlatban? bejegyzés először penzugyekokosan.hu-én jelent meg.

Gazdálkodó szervezet fogalma a jog szerint

A gazdálkodó szervezet fogalma a 2013. évi V. törvény (Polgári Törvénykönyv) 3:88. §-ában található meg.
A jogszabály szerint gazdálkodó szervezetnek minősül minden olyan szervezet, amely:

Ez azt jelenti, hogy nem csak a klasszikus cégek (pl. Kft, Rt), hanem más szervezetek is lehetnek gazdálkodók, ha bevételszerző tevékenységet folytatnak.

A gazdálkodó szervezet típusai

A gazdálkodó szervezetek több jogi formában is működhetnek.
A Ptk. és más jogszabályok alapján az alábbi kategóriák tartoznak ide:

1. Gazdasági társaságok

Ezek a leggyakoribb gazdálkodó szervezetek, amelyek kifejezetten üzleti célra jönnek létre.
Típusai:

2. Szövetkezetek

A szövetkezetek gazdálkodó szervezetek, de működésük célja nemcsak a profit, hanem a tagok gazdasági és szociális érdekeinek előmozdítása.

3. Állami és önkormányzati vállalatok

Ide tartoznak például:

4. Egyes jogi személyek gazdasági tevékenysége

Például egyetemek, alapítványok, egyesületek is lehetnek gazdálkodó szervezetek, ha rendszeres bevételszerző tevékenységet folytatnak (pl. szolgáltatást nyújtanak, ingatlant adnak bérbe stb.).

A gazdálkodó szervezet jellemzői

A gazdálkodó szervezetek közös jellemzői, hogy:

Gazdálkodó szervezet vs. vállalkozás

Gyakran összekeverik a két fogalmat, pedig nem teljesen azonosak.

Tehát minden gazdálkodó szervezet vállalkozás, de nem minden vállalkozás gazdálkodó szervezet, hiszen az egyéni vállalkozó például nem jogi személy.

A gazdálkodó szervezet feladatai és felelőssége

A gazdálkodó szervezetek a gazdasági élet aktív szereplői, és több jogi kötelezettségük van:

Példák gazdálkodó szervezetre

Összegzés

A gazdálkodó szervezet fogalma minden olyan jogi személyt magában foglal, amely üzletszerűen, nyereségszerzés céljából végez gazdasági tevékenységet.
Ide tartoznak a gazdasági társaságok, szövetkezetek, állami vállalatok és bizonyos nonprofit szervezetek is, ha rendszeresen gazdálkodnak.
A gazdálkodó szervezetek kulcsszerepet töltenek be a gazdaságban, hiszen ők biztosítják a termelést, a szolgáltatásokat és a munkahelyeket.

A Gazdálkodó szervezet fogalma – mit jelent és kik tartoznak ide? bejegyzés először penzugyekokosan.hu-én jelent meg.

Részvénytársaság fogalma

A részvénytársaság (Rt.) olyan gazdasági társaság, amely részvényekre osztott alaptőkével rendelkezik, és tagjai (részvényesei) a társaság kötelezettségeiért nem felelnek személyesen, csak a részvényeik névértékéig vállalnak kockázatot.

Ez a jogi forma ideális azok számára, akik nagyobb tőkével szeretnének működni, vagy tőkebefektetőket vonnának be a vállalkozásba.

A részvénytársaság típusai

A magyar jog két fő részvénytársasági formát különböztet meg:

1. Zártkörűen működő részvénytársaság (Zrt.)

2. Nyilvánosan működő részvénytársaság (Nyrt.)

A részvénytársaság főbb jellemzői

A részvénytársaság szervezeti felépítése

A működését több testület irányítja:

1. Közgyűlés

2. Igazgatóság vagy vezérigazgató

3. Felügyelőbizottság

4. Könyvvizsgáló

A részvénytársaság alapítása

A részvénytársaság alapítása jogi és pénzügyi szempontból összetettebb, mint egy Kft vagy Bt esetében.

Alapítás lépései:

A részvénytársaság előnyei

A részvénytársaság hátrányai

Mikor érdemes részvénytársaságot alapítani?

A részvénytársaság ideális választás, ha:

Összegzés

A részvénytársaság fogalma egy olyan cégformát takar, amelyben a tulajdon részvényekre oszlik, a tagok felelőssége korlátozott, és a szervezet működése testületi döntésekre épül.
A Zrt. a kisebb, zárt körben működő forma, míg az Nyrt. a nyilvánosan, tőzsdén is jelen lévő vállalatok számára ideális.
Bár a részvénytársaság alapítása több adminisztrációval jár, hosszú távon a legnagyobb biztonságot és presztízst kínálja.

Kapcsolódó cikkeink:
– Kft fogalma
– Bt jelentése

A Részvénytársaság fogalma – mit jelent és hogyan működik? bejegyzés először penzugyekokosan.hu-én jelent meg.