Sokan tudják, hogy vagyonszerzés – például ingatlanvásárlás, autóvétel vagy öröklés – után illetéket kell fizetni, de azt már kevesebben, hogy bizonyos esetekben teljes vagy részleges mentességet is lehet kapni.
A vagyonszerzési illeték mentesség nemcsak pénzügyi könnyebbséget jelent, hanem komoly támogatás is azoknak, akik először vásárolnak otthont, családot alapítanak vagy közeli hozzátartozótól örökölnek.
Ebben a cikkben bemutatjuk, mikor nem kell vagyonszerzési illetéket fizetni, és hogyan lehet élni ezekkel a kedvezményekkel.
Mi az a vagyonszerzési illeték?
A vagyonszerzési illeték az állam által kivetett fizetési kötelezettség, amelyet akkor kell megfizetni, ha valaki vagyont szerez – például lakást, házat, gépjárművet vagy más nagyobb értékű eszközt.
A NAV (Nemzeti Adó- és Vámhivatal) minden esetben határozatban értesíti a szerző felet a fizetendő összegről.
A mentesség viszont azt jelenti, hogy bizonyos feltételek teljesülése esetén a fizetési kötelezettség részben vagy egészben elengedhető.
Mikor jár vagyonszerzési illeték mentesség?
A mentességi szabályokat a 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről rögzíti.
Az alábbiakban összegyűjtöttük a leggyakoribb élethelyzeteket, amikor a NAV nem szab ki illetéket.
1. Lakásvásárlás fiatal első lakást vásárlóknak
A 35 év alatti, első lakásukat vásárló fiatalok az egyik leggyakrabban érintett csoport.
Ha az ingatlan vételára nem haladja meg a 15 millió forintot, akkor az illeték 50%-át elengedik.
💡 Példa:
Egy 15 millió forintos lakás vásárlása esetén a 4%-os illeték 600 000 Ft lenne, de az első lakásos vevő csak 300 000 Ft-ot fizet.
2. Lakáscsere – cserét pótló vásárlás
Ha valaki eladja a régi lakását, és egy éven belül újat vásárol, akkor csak az új és a régi ingatlan közötti értékkülönbözet után kell illetéket fizetni.
👉 Példa:
Eladod a régi lakásodat 30 millió forintért, és veszel egy újat 40 millióért.
Ebben az esetben az illeték csak a 10 millió forintos különbözet után számítódik, azaz 400 000 Ft.
3. Családon belüli ajándékozás és öröklés
A közeli hozzátartozók – szülők, gyermekek, testvérek, házastársak – teljes vagyonszerzési illeték mentességet élveznek ajándékozás és öröklés esetén.
Ez azt jelenti, hogy ha például a szülő a gyermekének ajándékoz egy lakást, vagy ha a házastárs örököl ingatlant, nem kell illetéket fizetni.
🧾 Fontos:
Távolabbi rokonok (pl. unokatestvér) esetén a mentesség nem automatikus, az illeték mértéke külön szabályozás alá esik.
4. Gépjárművásárlás különleges esetekben
A gépjárművek esetében is létezik illetékmentesség bizonyos feltételekkel.
Például:
Ezekben az esetekben a vagyonszerzési illetéket nem kell megfizetni.
5. Céges vagyonátruházás, átalakulás
Ha a tulajdonátruházás vállalkozások között történik – például egyesülés, szétválás vagy átalakulás miatt –, akkor az illeték nem kerül felszámításra, amennyiben a tulajdonosi szerkezet és a működés folytonossága megmarad.
Ez a szabály elsősorban a gazdasági társaságok és vállalkozások számára jelent kedvezményt.
6. Önkormányzati, állami kedvezmények
Bizonyos szociális vagy támogatott lakásvásárlási programok (pl. CSOK, Falusi CSOK) esetén a vásárlás teljesen illetékmentes.
Az állam így segíti a családok otthonteremtését és a vidéki ingatlanpiacot.
Hogyan lehet igénybe venni a mentességet?
A vagyonszerzési illeték mentesség nem mindig automatikus – gyakran kérelemre jár.
A következő lépéseket érdemes betartani:
Fontos tudnivalók
Összegzés – tudatos tervezéssel sokat spórolhatsz
A vagyonszerzési illeték mentesség rengeteg élethelyzetben segítség lehet – különösen első lakás vásárlásakor vagy családon belüli vagyonátruházásnál.
Érdemes előre tájékozódni a lehetőségekről, hiszen a megfelelő dokumentumok benyújtásával több százezer forintot is megtakaríthatsz.
💡 Tipp: mielőtt szerződést kötsz, ellenőrizd online a legfrissebb illetékmentességi feltételeket a NAV honlapján, és kérj tanácsot szakembertől vagy ügyvédtől.
Kapcsolódó cikkünk: Vagyonszerzési illeték kalkulátor