A sebesség nemcsak a versenyautók, a sportolók vagy a repülők világában fontos. Valójában minden mozgó dologhoz köthető — legyen az egy guruló bicikli, egy sétáló ember vagy egy leeső tárgy. A sebesség kiszámítása az egyik legegyszerűbb, mégis leggyakrabban használt fizikai művelet. Most megmutatom, hogyan számolhatod ki lépésről lépésre, mikor melyik képletet használd, és hogyan értelmezd a kapott eredményt.
Mi az a sebesség?
A sebesség megmutatja, hogy egy test mekkora utat tesz meg egy adott idő alatt. Magyarul: minél gyorsabban mozog valami, annál nagyobb utat jár be ugyanannyi idő alatt.
A sebesség jele: v,
és az SI mértékegysége: m/s (méter per másodperc).
De a mindennapi életben gyakrabban használjuk a km/h (kilométer per óra) mértékegységet, például autóvezetéskor.
A sebesség kiszámításának képlete
A klasszikus képlet így néz ki:

ahol:
Példa a sebesség kiszámítására
Egy autó 180 km-t tesz meg 2 óra alatt. Mennyi a sebessége?

Tehát az autó 90 km/h sebességgel halad.
Ha szeretnéd átváltani m/s-ba, egyszerű a képlet:

Így 90 km/h × 0,2778 = 25 m/s.
Hogyan fordítható vissza a képlet?
Ha nem a sebességet keresed, hanem például az utat vagy az időt, akkor a képletet könnyen átrendezheted:
Példa:
Ha 15 m/s sebességgel futsz 60 másodpercig, akkor a megtett út:
s = 15 × 60 = 900 méter.
Átlagsebesség kiszámítása
A valóságban ritkán mozgunk egyenletes sebességgel. Az autó például gyorsul, lassít, megáll. Ezért az úgynevezett átlagsebességet számoljuk:

Példa:
Egy biciklis 12 km-t tesz meg 0,5 óra alatt, majd még 6 km-t 0,25 óra alatt.
Teljes út = 18 km, teljes idő = 0,75 óra

Mértékegység-átváltások, amiket érdemes megjegyezni
Ezeket az átváltásokat szinte minden fizikai számításnál használni fogod.
A sebesség típusai röviden
Miért hasznos tudni a sebességet?
A sebesség ismerete nélkülözhetetlen:
Összefoglalás
A sebesség kiszámítása a fizika egyik legfontosabb alapképlete:

Egyszerű, de nélkülözhetetlen. Segítségével megérthetjük a mozgás dinamikáját — akár egy autóversenyről, akár egy leeső labdáról van szó.
